A kar
Keresés
Close this search box.

A Szociológia Tanszék kutatási területei

A BBTE-n folyó szociológiai vonatkozású tudományos kutatómunka a tárgyidőszakban nagyszámú, nagyobb és kisebb kutatási programból, projektből tevődött össze. Az 1990-től fokozatosan újjászerveződő társadalomtudományi képzések között a szociológia is helyet kapott.

Kutatási  területek

 

  • Kétnyelvűség, nyelvváltás, etnikumközi viszonyok Erdélyben
  • A romániai/erdélyi fiatalok szociológiai kutatása, hallgatói vizsgálatok, fesztivál-kutatások
  • A gazdasági átmenet, kisvállalkozások szociológiai kérdései
  • Nemzeti identitás, kisebbségi identitás, etnocentrizmus kutatása Erdélyben
  • Szegénység, újszegénység, városi szegények Erdélyben
  • Vidék- és falukutatás
  • Vallásosság, új vallási csoportok Erdélyben
  • Az erdélyi magyar média szociológiai sajátosságai
  • Társadalmi nemek és munkaerőpiac Romániában
  • Társadalmi struktúra és demográfiai folyamatok Erdélyben
  • Civil kurázsi: közvélemény és politikai kultúra kutatása

A tanszéki kutatások számos esetben más intézetekkel, illetve a karunk saját háttérintézményeivel együttműködésben történik. Legfontosabb hazai partnereink: Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Fontosabb külföldi partnereink: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem – Társadalomtudományi Kar, ELTE TáTK, ELTE Kisebbségszociológia Tanszék, Szegedi Tudományegyetem – Szociológia Tanszék, Debreceni Tudományegyetem – Szociológia Tanszék.

 KUTATÁSI PROGRAMOK

A BBTE-n folyó szociológiai vonatkozású tudományos kutatómunka a tárgyidőszakban nagyszámú, nagyobb és kisebb kutatási programból, projektből tevődött össze. Az 1990-től fokozatosan újjászerveződő társadalomtudományi képzések között a szociológia is helyet kapott. Ebben az időszakban a tudományos kutatási témák megválasztása, és a hozzá rendelhető források felkutatása is sok esetlegességet hordozott magában. Talán a legnagyobb problémát az jelentette, hogy az oktató-kutatói körből hiányoztak azok a középgenerációhoz tartozó professzorok, amelyek köré szerveződhetett volna a kutatómunka – ez az állapot még 2002 után is, csökkenő mértékben fennállt.

Kiemelt szerepet kaptak a kutatási irányok kijelölésében, az ebben az időszakban kialakult külkapcsolatok (budapesti Oktatáskutató Intézet, ELTE Kisebbségkutató Tanszék, UCLA szegénységkutató program, Budapesti Corvinus Egyetem szociológia tanszéke, EBESZ Kisebbségi főbiztos hivatala stb.) A probléma másik oldala, hogy a magas akadémiai fokozattal (professzor, docens) rendelkező oktatók kis száma akadályozta az országos, illetve nemzetközi finanszírozáshoz való hozzáférést a tárgyidőszak első felében. A BBTE szociológia tanszék magyar oktatói kutatómunkájának egy jelentős része szorosan összefonódik a Max Weber Társadalomkutató Központtal és a BBTE Etnikumközi Kapcsolatok Kutatóközpontjával mint háttér-intézménnyekkel, mivel a tárgyidőszak legnagyobb részében a magyar állami forrásból származó kutatási támogatásokat nem utalták közvetlenül egy román állami közintézménybe, egyetemre. Másrészt a civil kutatóműhely könnyítette, közvetlenebbé tette a kapcsolattartást, az együttműködést, a romániai magyar intézményekkel, és hatékonyabbá tette egyes támogatási források kezelését, felhasználását.

A legfontosabb szociológiai kutatási programok a következők:

Share

Accessibility Toolbar

Facultatea de Sociologie și Asistență Socială