A magyar nyelvű antropológia szak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2013 óta a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben működik. A kolozsvári BBTE és a Budapesti Corvinus Egyetem közös megállapodása értelmében a programjainkban tanulóknak mindkét egyetemről diplomát lehet szerezni, amennyiben mindkét egyetemre felvételt nyernek (nem feltételnül egy tanévben). A tantárgyak nagy részét csak az egyik egyetemen kell teljesíteni.
A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés – szokások, szövegek, képek – azaz a kultúra kutatásáról szól. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával foglalkozik.
A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia- mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyedés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget adnak a kutatási módszerek „élesben” történő kipróbálására: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókusz-csoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár ez a tudomány elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológusok többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, a társadalmi egyenlőtlenségek leírásával foglalkozik.
A munkaerőpiacon, mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, így elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is: kutató-aszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző, szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, mukanélküliekkel foglalkozó ügynök.
A kolozsvári antropológusképzésről
Kulturális és szociálantropológiát a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a Szociológia és Szociális Munkás-képző Karon lehet tanulni, 3 éves, teljes egészében magyar nyelvű alapképzés keretében.
► magas színvonalú
Az oktatók zöme fiatal, külföldön is képzett, a legújabb ismeretekkel felruházott és legaktuálisabb oktatási technikákban jártas tanár.
► interdiszciplináris
Az oktatás több ponton találkozik mind a szociológia-, mind pedig a néprajz-oktatással – közös tárgyak formájában.
► nemzetközi szakirodalomra alapoz
Az előadásokon és szemináriumokon az oktatók nemcsak magyar, hanem román és angol nyelvű szakirodalmat használnak, a hallgatók pedig mind a klasszikus, mind pedig a legkorszerűbb szövegekkel, kérdésfelvetésekkel, terepleírásokkal, módszertani szakkönyvekkel is megismerkedhetnek.
► nemcsak az egyetem padjaiban zajlik, hanem számos és változatos, iskolán kívüli tevékenységet is magába foglal
Az antropológia szakos diákok bekapcsolódhatnak az egyetemi tanszékek legfontosabb társadalomtudományos háttérintézményeinek tevékenységébe, például a Max Weber Szakkollégium kutatási programjaiba, részt vehetnek ugyanott a csütörtöki antropológiai filmvetítéseken, vagy akár a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett előadásokon.
► sokszínű és gyakorlat-orientált
A képzés azonban nemcsak az elméleti oktatásra összpontosít, hanem az ismeretek gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka dolgozatírás stb. formájában. A minden év nyarán megrendezett szakmai gyakorlat-táborok hangulatos, de ugyanakkor tartalmas és változatos lehetőséget adnak a kutatási módszerek „élesben” történő kipróbálására: a diákok ekkor tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókusz-csoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
► hallgatóit itthoni és külföldi rész-, valamint továbbképzésre ösztönző
Diákjaink nagy része mesteri és doktori képzésen folytatja tanulmányait, itthon és külföldön egyaránt. Az egyetemi évek alatt rendelkezésre álló külföldi ösztöndíjak – magyarországi és nyugat-európai áthallgatások és részképzések, Erasmus-program stb. – nemcsak tanulási, tapasztalatszerzési alkalmak, hanem gyakran olyan szakmai kapcsolatok kialakítását is lehetővé teszik, amelyek későbbi kutatási és munkahelyi együttműködést is eredményezhetnek.
► a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó
A tanterv összeállításában a munkáltatók által legtöbbre értékelt, széleskörű készségek kialakítását tűztük ki célul. Ezért tantárgykínálatunkat úgy állítottuk össze, hogy a hallgatók későbbi boldogulása szempontjából leghasznosabb ismereteket tudjuk átadni. Oktatunk bevezetést az antropológiába, szociológiába, szociális munkába, pszichológiába, közgazdaságtanba, a szakantropológiák egész sorát – vallás-, város-, falu-, gazdaságantropológiát, a társadalmi nemek, etnikai csoportok antropológiáját stb. A választható tárgyak között sok a gyakorlati jellegű: arculatépítés, PR-tervezés, projektmendzsment, pályázatírás, dolgozatírás, prezentáció-készítés stb.
Mihez ért az antropológus?
Végzettjeink a legváltozatosabb szakmai-társadalmi helyzetben alkalmazható kompetenciák birtokosaiként kerülnek ki az iskolapadból – ezeket a jártasságokat három nagyobb csoportba sorolhatjuk:
Elméleti ismeretek és jártasságok
Az antropológusok:
- értik a társadalom működésének, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magátólértetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek
- értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését
- ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból
- képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni
- kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyeke a hétköznapi ember soha nem kérdez rá
- ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét
- ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.
Módszertani kompetenciák
Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszert ismerik:
- az interjúkészítést
- a fókuszcsoportos interjú-készítést
- a dokumentumelemzést
- a diskurzuselemzést
- a résztvevő megfigyelést
- az adatbázis-létrehozást és –kezelést
- a számítógépes adatfeldolgozást
Gyakorlati készségek
Tekintettel arra, hogy végzőseink egyrésze nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok …
- kommunikációs
- prezentációs
- szintetizáló
- elemző
- menedzseri
- adminisztrátori
- arculatépítési
- szervező
- konfliktusmegoldó készségeinek fejlesztésére is.
Hol helyezkedhetnek el az antropológusok?
Az eddig diplomát szerzett antropológusok az állami, civil és versenyszférában egyaránt megállták a helyüket. Volt diákjaink kutatóintézetekben, oktatási intézményekben, helyi és központi közigazgatási szervezetekben, önkormányzatoknál, civil szervezetekben, a szociális ellátórendszerben, pályázatíró cégeknél, valamint a sajtóban dolgoznak.