A képzésrőlKompetenciákTantárgyakKarrierFelvételi kritériumok
A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés – szokások, szövegek, képek –, azaz a kultúra kutatásáról szól. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával foglalkozik.
A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-, mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi.
A szociokulturális antropológia (melyet Észak-Amerikában Kulturális antropológiának neveznek), egy folyamatosan megújuló, mind elméleti hátterét illetően, mind módszertani és kutatási eljárásaiban változatos és több társadalomtudományos diszciplína keresztmetszetében elhelyezkedő tudomány. Az antropológusok, ember és társadalom viszonyának, az emberi alkotás, együttélés, tradíciók, de ugyanúgy szövegek és kommunikációs terek értő kutatói, egy csak erre a tudományra jellemző szemléletmód és gyakorlat birtokosai. Belülről ismerik és sajátos módszereikkel vizsgálják a legkülönfélébb kulturális közegeket és helyzeteket. A társadalomkutatók közül ők a legkülönfélébb területeken kutató, elméletből fölkészült és terepen kiválóan tájékozódó, a társadalomtudományos kutatás kihívásai között helytálló, a másságra nyitott és rugalmas személyek.
A szociokulturális antropológia elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, de mára ez jórészt megváltozott, az antropológia komplex társadalmakba költözött: „hazatért”. Tematikus sokfélesége és a társadalmi, illetve kulturális problémák iránti rendkívüli érzékenysége teszi alkalmassá ezt a tudományágat arra, hogy a komplex társadalmak legkevésbé kutatott, más diszciplínák művelői számára kevéssé hozzáférhető területeken, rendkívül változatos problémákat viszsgáljon. A szociokulturális antropológia két területen egészen bizonyosan a legjártasabb társadalomtudomány: a) nagyon erős a kritikai beállítottsága, nemcsak „kifele”, hanem a tudomány saját működését, elméleteit és gyakorlatait illetően is b) csak rá jellemző kérdésfölvetéseiben, alkotó kételyeiben.
Kutatási témái között többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával és összehasonlító értelmezésével foglalkozik. De a társadalmak legsötétebb (bünöző vagy kábítószer-fogyasztó, esetleg prostituált szubkultúrák), vagy akár tabunak számító témáitól (szexualitás, szexuális kisebbségek világa), vagy a kutatni veszélyes témáktól (konfliktusok, korrupció), egészen a nagyvárosi gettók, az etnikai kisebbségek kérdésköréig; de kutató antropológusokkal találkozhatunk a bevándorlók és hátrányos helyzetű csoportoktól egészen a politikai mezőny vizsgálatában elmélyülő, vagy többek között az orvosi antropológia terüleéig merészkedőkig, stb., úgyszintén.
Ma a szociokulturális antropológia művelői – akár önálló módon dolgoznak, akár más társadalomtudományos diszciplínák gyakorlóival közösen: történészekkel, közgazdászokkal, pszichológusokkal, demográfusokkal, influenszerekkel és digitális társadalomtudományok művelőivel és természetesen szociológusokkal – együttműködve végzik tevékenységüket, az emberi lét és kilátások minden területén használható egyszerre érdekes és hasznos ismereteket hozva létre.
Szinte a társadalom és a kultúra minden területére létrejött, nemcsak elméleti, hanem alkalmazott szociokulturális antropológiai részdiszciplína is, az ökológiától, az orvostudományig, a pszichológiától a gazdasági-, vagy a politikai- és nyelvészeti antropológiáig. Ez a szakosodás teszi az antropológiai képzést vonzóvá és hasznossá másoddiplomások számára, akik saját elsőnek választott tudományterületükön való tudásukat szeretnék kiegészíteni egy minden vonatkozásban érdekes tudományterület megismerésével.
Az itt kínált képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-, mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
Az antropológusok:
- értik a társadalom működését, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magától értetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek
- értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését
- ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból
- képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni
- kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyekre a hétköznapi ember soha nem kérdez rá
- ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét
- ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.
Módszertani kompetenciák
Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszereket ismerik:
- az interjúkészítést
- a fókuszcsoportos interjú készítését
- a dokumentumelemzést
- a diskurzuselemzést
- a résztvevő megfigyelést
- az adatbázis-létrehozást és –kezelést
- a számítógépes adatfeldolgozást
Gyakorlati készségek
Tekintettel arra, hogy végzőseink egy része nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok kommunikációs, prezentációs, szintetizáló, elemző, menedzseri, adminisztrátori, arculatépítési, szervező, konfliktus megoldó készségeinek fejlesztésére is.
I. FÉLÉV
ALM1101
Introducere în sociologie/
Introduction to Sociology/
Bevezetés a szociológiába
ALM1102
Metode de cercetare socială/
Social Research Methods/
Társadalomkutatási módszerek
ALM1103
Intoducere în Antropologie socială/
Intoduction to Social Anthropology/
Bevezetés a szociál-antropológiába
ALM1104
Psihologie generală şi educatională/
General and Educational Psychology/
Általános pszichológia
ALX0001
Curs opțional complementar 1/
Complementary Optional Course 1/
Választható tárgy 1
*
Limba străină 1/Limba engleză 1
Foreign language 1/
Idegen nyelv 1/Angol nyelv 1
YLU0011
Educație fizică 1/
Physical education 1/
Testnevelés 1
II. FÉLÉV
ALM1403
Probleme sociale fundamentale ale lumii/
Global Social Problems/
Társadalmi problémák
ALM1205
Metode cantitative și bazele statisticii/
Quantitative Methods and Basic Statistics/
Kvantitatív módszerek és alapfokú statisztika
ALM3201
Antropologie clasică culturală/
Classic cultural anthropology/
Klasszikus kulturális antropológia
ALM1204
Practică profesională 1 /
Traineeship 1/
Szakmai gyakorlat 1
ALM1207
Metodologia și etica redactării textelor de specialitate/
Academic writing and ethics/
Szakszövegírás módszertana és etikája
ALX0002
Curs opțional complementar 2/
Complementary Optional Course 2/
Választható tárgy 2
**
Limba străină 2/Limba engleză 2
Foreign language 2/
Idegen nyelv 2/Angol nyelv 2
YLU0012
Educație fizică 2/
Physical education 2/
Testnevelés 2
III. FÉLÉV
ALM1301
Teorii sociale clasice/
Classic Social Theories/
Klasszikus társadalomelméletek
ALM1303
Metode de statistică socială/
Methods of social statistics/
Társadalom statisztikai módszerek
ALM3303
Antropologia religiei/
Anthropology of religion/
Vallásantropológia
ALM1305
Metode calitative de cercetare/
Qualitative Methodes of Research/
Kvalitatív módszerek
ALM3305
Metode de cercetare în antropologie/
Research methods in anthropology/
Antropológiai kutatási módszerek
ALX0003
Curs opțional de specialitate 1/
Optional Course 1/
Választható szaktárgy 1
ALX0003
Curs opțional de specialitate 2/
Optional Course 2/
Választható szaktárgy 2
IV. FÉLÉV
ALM1406
Teorii sociale contemporane/
Contemporary Social Theories/
Kortárs társadalomelméletek
ALM3614
Antropologie lingvistică şi sociolingvistică/
Linguistic anthropology and sociolingvistics/
Nyelvi antropológia és szociolingvisztika
ALM1404
Antropologia familiei/
Anthropology of Family/
Család antropológia
ALM1407
Structură socială/
Social Structure/
Társadalomszerkezet
ALM1401
Socioantropologia comunităţilor rurale/
Socioanthropology of Rural Communities/
Vidék szocio-antropológia
ALM1405
Practică profesională 2/
Traineeship 2/
Szakmai gyakorlat 2
ALX0004
Curs opțional de specialitate 3/
Optional Course 3/
Választható szaktárgy 3
ALX0004
Curs opțional de specialitate 4/
Optional Course 4/
Választható szaktárgy 4
V. FÉLÉV
ALM1501
Antropologia comunităţilor urbane/
Anthropology of Urban Communities/
Városantropológia
ALM1504
Antropologie contemporană/
Contemporary anthropology/
Jelenkori antropológia
ALM1504
Demografie şi sociologia populaţiei/
Demography and Sociology of Population/
Demográfia és népességszociológia
ALM1505
Paradigme ale sociologiei/
Paradigms of Sociology/
Szociológiai paradigmák
ALM1506
Practică profesională 3/
Traineeship 3/
Szakmai gyakorlat 3
ALX0005
Curs opțional de specialitate 5/
Optional Course 5/
Választható szaktárgy 5
ALX0003
Curs opțional de specialitate 6/
Optional Course 6/
Választható szaktárgy 6
VI. FÉLÉV
ALM1601
Sociologia opiniei publice/
Sociology of Public Opinion/
Közvélemény szociológiája
ALM1602
Socioantropologia comunicării de masă/
Socioanthropology of Mass Communication/
Tömegkommunikáció szocioantropológiája
ALM3603
Antropologie economică/
Economic Anthropology/
Gazdaságantropológia
ALM3612
Socioantropologia minorităţilor/
Social Antropology og Minorities/
Kisebbség szocio-antropológia
ALM1604
Laborator de antropologie aplicată (pentru licenţă)/
Laboratory for Applied antropology (for thesis)/
Alkalmazott antropológia labor (szakdolgozat)
ALX0006
Curs opțional de specialitate 7/
Optional Course 7/
Választható szaktárgy 7
ALX0004
Curs opțional de specialitate 8/
Optional Course 8/
Választható szaktárgy 8
Mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, a munkaerő piacon elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is: kutató asszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalokban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző, szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, munkanélküliekkel foglalkozó ügynök.
- érettségi átlag
- motivációs levél
A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés – szokások, szövegek, képek –, azaz a kultúra kutatásáról szól. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával foglalkozik.
A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-, mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi.A szociokulturális antropológia (melyet Észak-Amerikában Kulturális antropológiának neveznek), egy folyamatosan megújuló, mind elméleti hátterét illetően, mind módszertani és kutatási eljárásaiban változatos és több társadalomtudományos diszciplína keresztmetszetében elhelyezkedő tudomány. Az antropológusok, ember és társadalom viszonyának, az emberi alkotás, együttélés, tradíciók, de ugyanúgy szövegek és kommunikációs terek értő kutatói, egy csak erre a tudományra jellemző szemléletmód és gyakorlat birtokosai. Belülről ismerik és sajátos módszereikkel vizsgálják a legkülönfélébb kulturális közegeket és helyzeteket. A társadalomkutatók közül ők a legkülönfélébb területeken kutató, elméletből fölkészült és terepen kiválóan tájékozódó, a társadalomtudományos kutatás kihívásai között helytálló, a másságra nyitott és rugalmas személyek.
A szociokulturális antropológia elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, de mára ez jórészt megváltozott, az antropológia komplex társadalmakba költözött: „hazatért”. Tematikus sokfélesége és a társadalmi, illetve kulturális problémák iránti rendkívüli érzékenysége teszi alkalmassá ezt a tudományágat arra, hogy a komplex társadalmak legkevésbé kutatott, más diszciplínák művelői számára kevéssé hozzáférhető területeken, rendkívül változatos problémákat viszsgáljon. A szociokulturális antropológia két területen egészen bizonyosan a legjártasabb társadalomtudomány: a) nagyon erős a kritikai beállítottsága, nemcsak „kifele”, hanem a tudomány saját működését, elméleteit és gyakorlatait illetően is b) csak rá jellemző kérdésfölvetéseiben, alkotó kételyeiben.
Kutatási témái között többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával és összehasonlító értelmezésével foglalkozik. De a társadalmak legsötétebb (bünöző vagy kábítószer-fogyasztó, esetleg prostituált szubkultúrák), vagy akár tabunak számító témáitól (szexualitás, szexuális kisebbségek világa), vagy a kutatni veszélyes témáktól (konfliktusok, korrupció), egészen a nagyvárosi gettók, az etnikai kisebbségek kérdésköréig; de kutató antropológusokkal találkozhatunk a bevándorlók és hátrányos helyzetű csoportoktól egészen a politikai mezőny vizsgálatában elmélyülő, vagy többek között az orvosi antropológia terüleéig merészkedőkig, stb., úgyszintén.
Ma a szociokulturális antropológia művelői – akár önálló módon dolgoznak, akár más társadalomtudományos diszciplínák gyakorlóival közösen: történészekkel, közgazdászokkal, pszichológusokkal, demográfusokkal, influenszerekkel és digitális társadalomtudományok művelőivel és természetesen szociológusokkal – együttműködve végzik tevékenységüket, az emberi lét és kilátások minden területén használható egyszerre érdekes és hasznos ismereteket hozva létre.
Szinte a társadalom és a kultúra minden területére létrejött, nemcsak elméleti, hanem alkalmazott szociokulturális antropológiai részdiszciplína is, az ökológiától, az orvostudományig, a pszichológiától a gazdasági-, vagy a politikai- és nyelvészeti antropológiáig. Ez a szakosodás teszi az antropológiai képzést vonzóvá és hasznossá másoddiplomások számára, akik saját elsőnek választott tudományterületükön való tudásukat szeretnék kiegészíteni egy minden vonatkozásban érdekes tudományterület megismerésével.
Az itt kínált képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-, mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
Az antropológusok:
- értik a társadalom működését, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magától értetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek
- értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését
- ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból
- képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni
- kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyekre a hétköznapi ember soha nem kérdez rá
- ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét
- ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.
Módszertani kompetenciák
Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszereket ismerik:
- az interjúkészítést
- a fókuszcsoportos interjú készítését
- a dokumentumelemzést
- a diskurzuselemzést
- a résztvevő megfigyelést
- az adatbázis-létrehozást és –kezelést
- a számítógépes adatfeldolgozást
Gyakorlati készségek
Tekintettel arra, hogy végzőseink egy része nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok kommunikációs, prezentációs, szintetizáló, elemző, menedzseri, adminisztrátori, arculatépítési, szervező, konfliktus megoldó készségeinek fejlesztésére is.
I. FÉLÉV
ALM1101 | Introducere în sociologie/ Introduction to Sociology/ Bevezetés a szociológiába |
|||||||
ALM1102 | Metode de cercetare socială/ Social Research Methods/ Társadalomkutatási módszerek |
|||||||
ALM1103 | Intoducere în Antropologie socială/ Intoduction to Social Anthropology/ Bevezetés a szociál-antropológiába |
|||||||
ALM1104 | Psihologie generală şi educatională/ General and Educational Psychology/ Általános pszichológia |
|||||||
ALX0001 | Curs opțional complementar 1/ Complementary Optional Course 1/ Választható tárgy 1 |
|||||||
* | Limba străină 1/Limba engleză 1 Foreign language 1/ Idegen nyelv 1/Angol nyelv 1 |
|||||||
YLU0011 | Educație fizică 1/ Physical education 1/ Testnevelés 1 |
II. FÉLÉV
ALM1403 | Probleme sociale fundamentale ale lumii/ Global Social Problems/ Társadalmi problémák |
|||||||
ALM1205 | Metode cantitative și bazele statisticii/ Quantitative Methods and Basic Statistics/ Kvantitatív módszerek és alapfokú statisztika |
|||||||
ALM3201 | Antropologie clasică culturală/ Classic cultural anthropology/ Klasszikus kulturális antropológia |
|||||||
ALM1204 | Practică profesională 1 / Traineeship 1/ Szakmai gyakorlat 1 |
|||||||
ALM1207 | Metodologia și etica redactării textelor de specialitate/ Academic writing and ethics/ Szakszövegírás módszertana és etikája |
|||||||
ALX0002 | Curs opțional complementar 2/ Complementary Optional Course 2/ Választható tárgy 2 |
|||||||
** | Limba străină 2/Limba engleză 2 Foreign language 2/ Idegen nyelv 2/Angol nyelv 2 |
|||||||
YLU0012 | Educație fizică 2/ Physical education 2/ Testnevelés 2 |
III. FÉLÉV
ALM1301 | Teorii sociale clasice/ Classic Social Theories/ Klasszikus társadalomelméletek |
|||||||
ALM1303 | Metode de statistică socială/ Methods of social statistics/ Társadalom statisztikai módszerek |
|||||||
ALM3303 | Antropologia religiei/ Anthropology of religion/ Vallásantropológia |
|||||||
ALM1305 | Metode calitative de cercetare/ Qualitative Methodes of Research/ Kvalitatív módszerek |
|||||||
ALM3305 | Metode de cercetare în antropologie/ Research methods in anthropology/ Antropológiai kutatási módszerek |
|||||||
ALX0003 | Curs opțional de specialitate 1/ Optional Course 1/ Választható szaktárgy 1 |
|||||||
ALX0003 | Curs opțional de specialitate 2/ Optional Course 2/ Választható szaktárgy 2 |
IV. FÉLÉV
ALM1406 | Teorii sociale contemporane/ Contemporary Social Theories/ Kortárs társadalomelméletek |
|||||||
ALM3614 | Antropologie lingvistică şi sociolingvistică/ Linguistic anthropology and sociolingvistics/ Nyelvi antropológia és szociolingvisztika |
|||||||
ALM1404 | Antropologia familiei/ Anthropology of Family/ Család antropológia |
|||||||
ALM1407 | Structură socială/ Social Structure/ Társadalomszerkezet |
|||||||
ALM1401 | Socioantropologia comunităţilor rurale/ Socioanthropology of Rural Communities/ Vidék szocio-antropológia |
|||||||
ALM1405 | Practică profesională 2/ Traineeship 2/ Szakmai gyakorlat 2 |
|||||||
ALX0004 | Curs opțional de specialitate 3/ Optional Course 3/ Választható szaktárgy 3 |
|||||||
ALX0004 | Curs opțional de specialitate 4/ Optional Course 4/ Választható szaktárgy 4 |
V. FÉLÉV
ALM1501 | Antropologia comunităţilor urbane/ Anthropology of Urban Communities/ Városantropológia |
|||||||
ALM1504 | Antropologie contemporană/ Contemporary anthropology/ Jelenkori antropológia |
|||||||
ALM1504 | Demografie şi sociologia populaţiei/ Demography and Sociology of Population/ Demográfia és népességszociológia |
|||||||
ALM1505 | Paradigme ale sociologiei/ Paradigms of Sociology/ Szociológiai paradigmák |
|||||||
ALM1506 | Practică profesională 3/ Traineeship 3/ Szakmai gyakorlat 3 |
|||||||
ALX0005 | Curs opțional de specialitate 5/ Optional Course 5/ Választható szaktárgy 5 |
|||||||
ALX0003 | Curs opțional de specialitate 6/ Optional Course 6/ Választható szaktárgy 6 |
VI. FÉLÉV
ALM1601 | Sociologia opiniei publice/ Sociology of Public Opinion/ Közvélemény szociológiája |
|||||||
ALM1602 | Socioantropologia comunicării de masă/ Socioanthropology of Mass Communication/ Tömegkommunikáció szocioantropológiája |
|||||||
ALM3603 | Antropologie economică/ Economic Anthropology/ Gazdaságantropológia |
|||||||
ALM3612 | Socioantropologia minorităţilor/ Social Antropology og Minorities/ Kisebbség szocio-antropológia |
|||||||
ALM1604 | Laborator de antropologie aplicată (pentru licenţă)/ Laboratory for Applied antropology (for thesis)/ Alkalmazott antropológia labor (szakdolgozat) |
|||||||
ALX0006 | Curs opțional de specialitate 7/ Optional Course 7/ Választható szaktárgy 7 |
|||||||
ALX0004 | Curs opțional de specialitate 8/ Optional Course 8/ Választható szaktárgy 8 |
Mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, a munkaerő piacon elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is: kutató asszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalokban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző, szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, munkanélküliekkel foglalkozó ügynök.
- érettségi átlag
- motivációs levél