Antropológia

A képzésrőlKompetenciákTantárgyakKarrierFelvételi kritériumok

A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés – szokások, szövegek, képek –, azaz a kultúra kutatásáról szól. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával foglalkozik.

A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-,  mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.
A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi.

A szociokulturális antropológia (melyet Észak-Amerikában Kulturális antropológiának neveznek), egy folyamatosan megújuló, mind elméleti hátterét illetően, mind módszertani és kutatási eljárásaiban változatos és több társadalomtudományos diszciplína keresztmetszetében elhelyezkedő tudomány.  Az antropológusok, ember és társadalom viszonyának, az emberi alkotás, együttélés, tradíciók, de ugyanúgy szövegek és kommunikációs terek értő kutatói, egy csak erre a tudományra jellemző szemléletmód és gyakorlat birtokosai. Belülről ismerik és sajátos módszereikkel vizsgálják a legkülönfélébb kulturális közegeket és helyzeteket. A társadalomkutatók közül ők a legkülönfélébb területeken kutató, elméletből fölkészült és terepen kiválóan tájékozódó, a társadalomtudományos kutatás kihívásai között helytálló, a másságra nyitott és rugalmas személyek.

A szociokulturális antropológia elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, de mára ez jórészt megváltozott, az antropológia komplex társadalmakba költözött: „hazatért”. Tematikus sokfélesége és a társadalmi, illetve kulturális problémák iránti rendkívüli érzékenysége teszi alkalmassá ezt a tudományágat arra, hogy a komplex társadalmak legkevésbé kutatott, más diszciplínák művelői számára kevéssé hozzáférhető területeken, rendkívül változatos problémákat viszsgáljon. A szociokulturális antropológia két területen egészen bizonyosan a legjártasabb társadalomtudomány: a) nagyon erős a kritikai beállítottsága, nemcsak „kifele”, hanem a tudomány saját működését, elméleteit és gyakorlatait illetően is b) csak rá jellemző kérdésfölvetéseiben, alkotó kételyeiben.

Kutatási témái között többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai-, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával és összehasonlító értelmezésével foglalkozik. De a társadalmak legsötétebb (bünöző vagy kábítószer-fogyasztó, esetleg prostituált szubkultúrák), vagy akár tabunak számító témáitól (szexualitás, szexuális kisebbségek világa), vagy a kutatni veszélyes témáktól (konfliktusok, korrupció),  egészen a nagyvárosi gettók, az etnikai kisebbségek kérdésköréig; de kutató antropológusokkal találkozhatunk a bevándorlók és hátrányos helyzetű csoportoktól egészen a politikai mezőny vizsgálatában elmélyülő, vagy többek között az orvosi antropológia terüleéig merészkedőkig, stb., úgyszintén.

Ma a szociokulturális antropológia művelői – akár önálló módon dolgoznak, akár más társadalomtudományos diszciplínák gyakorlóival közösen: történészekkel, közgazdászokkal, pszichológusokkal, demográfusokkal, influenszerekkel és digitális társadalomtudományok művelőivel és természetesen szociológusokkal – együttműködve végzik tevékenységüket, az emberi lét és kilátások minden területén használható egyszerre érdekes és hasznos ismereteket hozva létre.

Szinte a társadalom és a kultúra minden területére létrejött, nemcsak elméleti, hanem alkalmazott szociokulturális antropológiai részdiszciplína is, az ökológiától, az orvostudományig, a pszichológiától a gazdasági-, vagy a politikai- és nyelvészeti antropológiáig. Ez a szakosodás teszi az antropológiai képzést vonzóvá és hasznossá másoddiplomások számára, akik saját elsőnek választott tudományterületükön való tudásukat szeretnék kiegészíteni egy minden vonatkozásban érdekes tudományterület megismerésével.

Az itt kínált képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-,  mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására „élesben”: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókuszcsoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.

 

Az antropológusok:

• értik a társadalom működését, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magától értetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek
• értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését
• ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból
• képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni
• kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyekre a hétköznapi ember soha nem kérdez rá
• ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét
• ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.

Módszertani kompetenciák

Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszereket ismerik:

• az interjúkészítést
• a fókuszcsoportos interjú készítését
• a dokumentumelemzést
• a diskurzuselemzést
• a résztvevő megfigyelést
• az adatbázis-létrehozást és –kezelést
• a számítógépes adatfeldolgozást

Gyakorlati készségek

Tekintettel arra, hogy végzőseink egy része nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok kommunikációs, prezentációs, szintetizáló, elemző, menedzseri, adminisztrátori, arculatépítési, szervező, konfliktus megoldó készségeinek fejlesztésére is.

I. FÉLÉV

ALM1101	Introducere în sociologie/ Introduction to Sociology/ Bevezetés a szociológiába
ALM1102	Metode de cercetare socială/ Social Research Methods/ Társadalomkutatási módszerek
ALM1103	Intoducere în Antropologie socială/ Intoduction to Social Anthropology/ Bevezetés a szociál-antropológiába
ALM1104	Psihologie generală şi educatională/ General and Educational Psychology/ Általános pszichológia
ALX0001	Curs opțional complementar 1/ Complementary Optional Course 1/ Választható tárgy 1
*	Limba străină 1/Limba engleză 1 Foreign language 1/ Idegen nyelv 1/Angol nyelv  1
YLU0011	Educație fizică 1/ Physical education 1/ Testnevelés 1

II. FÉLÉV

ALM1403	Probleme sociale fundamentale ale lumii/ Global Social Problems/ Társadalmi problémák
ALM1205	Metode cantitative și bazele statisticii/ Quantitative Methods and Basic Statistics/ Kvantitatív módszerek és alapfokú statisztika
ALM3201	Antropologie clasică culturală/ Classic cultural anthropology/ Klasszikus kulturális antropológia
ALM1204	Practică profesională 1 / Traineeship 1/ Szakmai gyakorlat 1
ALM1207	Metodologia și etica redactării textelor de specialitate/ Academic writing and ethics/ Szakszövegírás módszertana és etikája
ALX0002	Curs opțional complementar 2/ Complementary Optional Course 2/ Választható tárgy 2
**	Limba străină 2/Limba engleză 2 Foreign language 2/ Idegen nyelv 2/Angol nyelv 2
YLU0012	Educație fizică 2/ Physical education 2/ Testnevelés 2

III. FÉLÉV

ALM1301	Teorii sociale clasice/ Classic Social Theories/ Klasszikus társadalomelméletek
ALM1303	Metode de statistică socială/ Methods of social statistics/ Társadalom statisztikai módszerek
ALM3303	Antropologia religiei/ Anthropology of religion/ Vallásantropológia
ALM1305	Metode calitative de cercetare/ Qualitative Methodes of Research/ Kvalitatív módszerek
ALM3305	Metode de cercetare în antropologie/ Research methods in anthropology/ Antropológiai kutatási módszerek
ALX0003	Curs opțional de specialitate 1/ Optional Course 1/ Választható szaktárgy 1
ALX0003	Curs opțional de specialitate 2/ Optional Course 2/ Választható szaktárgy 2

IV. FÉLÉV

ALM1406	Teorii sociale contemporane/ Contemporary Social Theories/ Kortárs társadalomelméletek
ALM3614	Antropologie lingvistică şi sociolingvistică/ Linguistic anthropology and sociolingvistics/ Nyelvi antropológia és szociolingvisztika
ALM1404	Antropologia familiei/ Anthropology of Family/ Család antropológia
ALM1407	Structură socială/ Social Structure/ Társadalomszerkezet
ALM1401	Socioantropologia comunităţilor rurale/ Socioanthropology of Rural Communities/ Vidék szocio-antropológia
ALM1405	Practică profesională 2/ Traineeship 2/ Szakmai gyakorlat 2
ALX0004	Curs opțional de specialitate 3/ Optional Course 3/ Választható szaktárgy 3
ALX0004	Curs opțional de specialitate 4/ Optional Course 4/ Választható szaktárgy 4

V. FÉLÉV

ALM1501	Antropologia comunităţilor urbane/ Anthropology of Urban Communities/ Városantropológia
ALM1504	Antropologie contemporană/ Contemporary anthropology/ Jelenkori antropológia
ALM1504	Demografie şi sociologia populaţiei/ Demography and Sociology of Population/ Demográfia és népességszociológia
ALM1505	Paradigme ale sociologiei/ Paradigms of Sociology/ Szociológiai paradigmák
ALM1506	Practică profesională 3/ Traineeship 3/ Szakmai gyakorlat 3
ALX0005	Curs opțional de specialitate 5/ Optional Course 5/ Választható szaktárgy 5
ALX0003	Curs opțional de specialitate 6/ Optional Course 6/ Választható szaktárgy 6

VI. FÉLÉV

ALM1601	Sociologia opiniei publice/ Sociology of Public Opinion/ Közvélemény szociológiája
ALM1602	Socioantropologia comunicării de masă/ Socioanthropology of Mass Communication/ Tömegkommunikáció szocioantropológiája
ALM3603	Antropologie economică/ Economic Anthropology/ Gazdaságantropológia
ALM3612	Socioantropologia minorităţilor/ Social Antropology og Minorities/ Kisebbség szocio-antropológia
ALM1604	Laborator de antropologie aplicată (pentru licenţă)/ Laboratory for Applied antropology (for thesis)/ Alkalmazott antropológia labor (szakdolgozat)
ALX0006	Curs opțional de specialitate 7/ Optional Course 7/ Választható szaktárgy 7
ALX0004	Curs opțional de specialitate 8/ Optional Course 8/ Választható szaktárgy 8

Mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, a munkaerő piacon elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is:  kutató asszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalokban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző,  szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, munkanélküliekkel foglalkozó ügynök.

• érettségi átlag
• motivációs levél