Dr. Szőny Gábor, (orvos és szociológus, nyugalmazott egyetemi tanár) pszichoanalitikus pszichoterapeuta, csoportanalitikus, a Pszichoterápia szakfolyóirat főszerkesztője. Tankönyvek (főleg a csoportokkal való munka témában) és számtalan tanulmány szerzője. Munkaterülete – egyén, csoport, szervezet – intervenciók és szupervizió.
Általában azt gondoljuk, hogy a segítők őszintesége, megbízhatósága, szavahihetősége alapvető fontosságú. Ugyanakkor evidensnek tűnik, hogy az őszinteségnek komoly korlátai vannak. Az, hogy mikor hol húzódik ez a korlát, átlépem-e, vagy éppen túlságosan is belül maradok, védelmet keresve a korlátokban, sokszor húsbavágó kérdés.
A terapeuta/tanácsadó őszinteségéről és őszinteségének korlátairól
• önmagához;
• a klienshez/pácienshez;
• szakmai társakhoz (esetmegbeszélésben, szupervízióban);
• a kliens/páciens hozzátartozóihoz;
gondolkodunk közösen.
Részvételi feltétel:
Egy készülési gyakorlat:
Mit szól a következő állításhoz: Segítőként önmagammal szemben teljesen őszinte vagyok – önmagammal szemben teljesen őszintének kell lennem. Most írja le magának a válaszát, s tegye félre.
A következő valamelyik napon, az egyik segítői beszélgetése után vonuljon el félórára, s írja le a beszélgetést annyira abszolút őszintén – belevéve, amit közben mondott, érzett, gondolt, fantáziált, átsuhant magán. A félóra elteltével álljon meg. Úgy írjon, hogy azt soha, sehol, senkinek nem fogja megmutatni.