A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés, azaz a kultúra kutatásával foglalkozik, az emberek szokásait, társadalmi kapcsolatai kutatja. Bár eredetileg a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia inkább olyan témákkal foglalkozik, mint a városok társadalmának sokszínűsége, az emberi csoportokban zajló rítusok, a politikai és gazdasági cselekvés természete. A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-, mind a néprajzoktatással. A képzés során az társadalomtudományi elméletekben való elmélyülés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a kutatási módszerek kipróbálására, ezek keretében a diákok begyakorolják a résztvevő megfigyelést, az interjúkészítést és a fókuszcsoportos interjúk levezetését.
Célok
elméleti ismeretek megszerzése és annak gyakorlati alkalmazása;
olyan fogalmak, elméletek és módszerek átadása, amelyek lehetővé teszik a társadalom megértését szolgáló kritikai elméletek megfogalmazását;
hozzásegíteni a hallgatókat olyan kutatási módszerek és technikák elsajátításához, amelyek segítségével képesek lesznek a megbízható kvalitatív adatgyűjtésre és adatelemzésre;
kialakítani a dokumentarista, antropológiai interjúkészítő, fókuszcsoport moderátori, és számítógépes adatelemzői munkakörök betöltéséhez szükséges készségeket;
kialakítani az antropológiai kutatások megtervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges képességeket;
kialakítani olyan viselkedésformákat és készségeket, amelyek az egyetemen kívül is hasznosíthatók, és amelyeknek a munkaadók és a társadalom tagjai hosszú távon is hasznát veszik;
olyan tudást nyújtani, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy későbbi karrierjük során is folytathassák képzésüket, azaz az antropológia és szociológia, vagy ezekhez kapcsolódó tudományágak (pszichológia, közgazdaságtan, politológia, kommunikációtudomány, neveléstudomány, jogtudomány) mesterképzésein folytathassák tanulmányaikat.
Megszerzett kompetenciák
a társadalom működésének megértésére, a köznapi tudásban magától értetődő és megkérdőjelezhetetlennek tűnő jelenségek, hatalmi viszonyok analitikus és kritikus szemlélésére való képesség;
a tradicionális és modern közösségek működésének értelmezési készsége;
a modern politikai és közigazgatási rendszerek működésének jogi és társadalomelméleti ismerete;
a társadalmi jelenségek tágabb politikai, gazdasági és történelmi összefüggésekben való elhelyezésének képessége;
a csoportok és közösségek, valamint a komplexebb társadalmi rendszerek felépítésének és működésének megértésére való képesség.
Mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, a munkaerő piacon elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is: kutató asszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalokban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző, szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, munkanélküliekkel foglalkozó ügynök.
Acest website foloseste cookie-uri pentru a vă oferi o mai bună experiență de navigate. Cookie-urile sunt mici fragmente de text pe care site-ul web le transmite browser-ului și care sunt stocate în dispozitivul informatic al utilizatorului. PrIn utilizarea cookie-urtior, site-ui web devine mai util prin personalizarea continutului său în funcție de preferințele dumneavoastră. Toate detaliile despre cookie-urile folosite le găsiți in Politica de utilizare a cookie-urilor. Continuarea navigării implică cookies de performanță care sunt utilizate doar pentru a îmbunătăți modul în care funcționează website-ul. Vizitatorii site ului nostru nu sunt niciodată identificați în mod individual sau personal.
