Társadalomelméletek

I Klasszikus elméletek

1.A pozitivizmus (pozitív filozófia) fogalma Comte-nál és a gondolkodás fejlődésének három stádiuma (bemutatás és példák). A szociológia/szociológusok helye a tudományok rendszerén belül. 1-es tétel

6. 5. Auguste Comte (Franciaország, 1798–1857): a társadalomtudomány és a szociológia pozitívvá tétele in Morell, Julius és mtasai. (2000) Szociológiaelmélet Budapest: Osiris Kiadó

Comte, Auguste (2000) ‚Előadások a pozitív filozófiáról’ in Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter szerk. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, pp. 15-37, 38-59

2.A munkamegosztás funkciója, a szolidaritás alapvető formái és alapvető társadalomtípusok és azok rövid bemutatása Durkheimnél.

2-es tétel

7.3. 6.3. Munkamegosztás és szolidaritás: a modern társadalmak integrációjának mozzanatai? in Morell, Julius és mtasai. (2000) Szociológiaelmélet Budapest: Osiris Kiadó.

Némedi Dénes (1996) Durkheim: Tudás és társadalom Budapest: Áron Kiadó, pp. 23-36

3.A társadalmi cselekvés meghatározása Webernél (mitől társadalmi a cselekvés?). A társadalmi cselekvés típusainak bemutatása és példázása.

3-as tétel

8.1. 7.1. A szociológiai megismerés tárgya: az egyén szubjektiven értelemteli tájékozódása, 8.2. 7.2. A szociológia alapfogalmai – ideáltípusok in Morell, Julius és mtasai. (2000) Szociológiaelmélet Budapest: Osiris Kiadó

*

Morrel, Julius (2000) Szociológiaelmélet. Budapest. Osiris. Némedi, Dénes (1996) Tudás és társadalom Budapest: Áron Kiadó pp. 25-36.

Pokol Béla (2004) Szociológiaelmélet. Budapest: Századvég valamint Balogh István-Karácsony András (2000) Német társadalomelméletek. Budapest: Balassa és Merton, R. K. (2002) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris. MEGJEGYZÉS: Használható ez előadás kézírata is (alább K jelöléssel).

1. Kortárs társadalomelméletek
2. A kritikai elmélet jellege. JM. 249 oldal 2 pont
3. Habermas felfogása a megismerésről. JM 251-253 oldal 2 pont
4. A társadalom duális felépítése Habermasnal (Az elemek megnevezése) JM 259 oldal 2 pont
5. A válságtípusok a kései kapitalizmusban. (Habermas, megnevezés) JM 266 oldal 2 pont
6. A mintaváltozók (a mintaváltozó párok megnevezése; Parsons) JM 164-164 oldal 3 pont
7. A tőkefajták (Felsorolás) PB 375-380 oldal 1 pont
8. A társadalmi mező fogalma (Bourdieu, tömör leírás) PB 364-366 oldal 2 pont
9. A habitus fogalma (Bourdieu, tömör leírás) PB 370-374 oldal 2 pont
10. A kockázat-társadalom fogalma. (Beck, tömör bemútatás). JM 286 oldal 2 pont
11. A funkcionális elemzés modellje: a manifeszt és latens funkciók Mertonnál. (Meghatározások) RKM 99-104 oldal 3 pont
12. Az egyéni alkalmazkodás típusai Merton anómia-elméletében (Megnevezés, elemek) RKM 222-239 2 pont

Társadalomszerkezet/ Társadalmi struktúra

1. Az osztályhelyzet fogalma, modellje Max Weber szerint, (Weber)
2. Osztály fogalma és formái, dimenziói Max Webernél,
3. Az Erikson-Goldthorpe féle osztályséma szerkezete, a besorolás szempontjai 
4. A munka- és alkalmazási viszonyok formái az Erikson-Goldthorpe sémában, milyen osztályokra mi jellemző?
5. A rétegződés  fő társadalmi funkciói a funkcionalizmusban, Davis és Moore szerint
6. Bourdieu tőkeelmélete, a tőkeformák, a kulturális tőke változatai
7. A társadalmi mobilitás formái, meghatározása, a strukturális és cirkuláris mobilitás fogalmait AR, 227
8. A társadalmi mobilitás formái (irányai), mobilitási tábla
9. Lipset-Bendix-Zetterberg iparosodási tézise a mobilitás vonatkozásában, és a Featherman, Jones és Hauser (FJH) tétel  AR, 243, Róbert, 220-221
10. A vertikális moblilitás csatornái, előfordulásuk gyakorisága a különböző társadalom-típusokban Sorokin szerint  (Róbert, 12-24.)
11. Castells féle hálózati társadalom fő elemei, társadalomszerkezeti szempontból (Kovács G.)
12. Az elit szerepe és helye Castells féle társadalmi hálózatokban (Kovács G.)

Szakirodalom

AR: Andorka Rudolf (1998) Bevezetés a szociológiába: Társadalmi szerkezet és rétegződés. Budapest, Osiris

Angelusz R(szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei, 10-23 156-177

Weber, Max: Gazdaság és társadalom 1/I, 303-308.

Róbert Péter (szerk.)  Társadalmi moblilitás, hagyományos és új megközelítések 12-25, 220-251

Kovács Gábor: Elitek és társadalmak a globalizáció és az információs forradalom korában (El)

 Humánerőforrás menedzsment

1. Az álláshirdetés tartalma
2. Az álláshirdetés célja
3. Milyen felületeken jeleníthető meg egy álláshirdetés?
4. A munkaköri leírás tartalma
5. Mire használható fel a munkaköri leírás?
6. Módszerek a munkaerőpiacon állást keresők toborzására
7. Módszerek oktatási intézmények hallgatóinak toborzására
8. Módszerek más szervezetek dolgozóinak toborzására
9. A teljesítményértékelés céljai
10. Az időbér fogalma
11. Az időbér előnyei és hátrányai
12. Az időbér alkalmazási területei
13. Az egyéni ösztönzés előnyei és hátrányai
14. Az egyéni ösztönzés eszközei

Szakirodalom: Karoliny M. & Poór J. (2004) Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, KJK Kiadó, Budapest, 125-132, 161-173, 220-245, 255-277.

 Gazdaságszociológia 

1. Milyen okokkal magyarázható a 2. világháború utáni gazdasági fellendülés a nyugati társadalmakban? Mi tette lehetővé az „aranykort”? (Went 2002, 121-127.)
2. Melyek azok a tényezők, amelyek hatására véget ért a háború utáni gazdasági fellendülés a nyugati társadalmakban? (Went 2002, 129-131., 145-149)
3. Hogyan alakultak a jövedelmi egyenlőtlenségek az elmúlt 100 évben és mi magyarázza a növekvő divergenciát? (Piketty 2015, 33-39.)
4. Az egyenlőtlenségek negatív társadalmi következményei Wilkinson és Pikett szerint (Wilkinson-Pikett 2009, TED-es előadás: https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson)
5. Mi a prekariátus és kik tartoznak ebbe a csoportba? (Standing 2012, 30-32. és 37-39.)
6. Melyek a hiányjelenségek megnyilvánulási formái a szocialista gazdaságban és milyen feltételek mellett állnak össze hiánygazdasággá? (Kornai 1992, 255-261.)
7. A hiánygazdaság rendszerspecifikus okai a szocializmusban (Kornai 1992, 315-318.)
8. Erőltetett iparosítás és extenzív gazdasági fejlesztés Romániában – 1951-1989 (Tismăneanu 2007, 415-424.)
9. A hiánygazdaság Romániában a nyolcvanas években (Tismăneanu 2007, 442-446.)
10. Mi tette lehetővé az autochton protokapitalista gazdasági elit megjelenését és megerősödését Romániában az 1990-es években? (Pasti 2006, 80-83.)
11. Mivel magyarázható a protokapitalista gazdasági elit hanyatlása a 2000-es években? (Pasti 2006, 84-88.)
12. A gazdaság átalakulása a posztszocialista Romániában – privatizáció, protokapitalizmus, „kiágyazott” neoliberalizmus. (Murgescu 2010, 465-481.)
13. Mit jelent és miben mutatkozik meg a neoliberális függőség Románia gazdaságában az EU-s csatlakozást követően? (Ban 2014, 213-253.)
14. Mit jelent a gazdasági etnocentrizmus és hogyan nyilvánul meg az erdélyi magyarok esetében? (Csata 2020, 187-197.)
15. Melyek a fontosabb különbségek a gazdaságszociológia szemlélete és a közgazdaságtan főáramlata között? (Smelser-Swedberg 1997, 2-4)
16. Röviden mutasd be, hogy Acemoglu és Robinson (2013) szerint milyen téves, vagy csak részben igaz magyarázatok terjedtek el arra vonatkozóan, hogy gazdasági egyenlőtlenségek vannak az országok között? Ezekhez képest mivel magyarázza Acemoglu és Robinson ezeket a fejlettségbeli különbségeket? (Acemoglu-Robinson: 34-53)
17. Elsősorban minek köszönhető, hogy a kapitalizmus Nyugat-Európában jelent meg? Röviden ismertesd/szembesítsd Marx, Weber, Schumpeter illetve Polányi ezzel kapcsolatos érveit! (Swedberg 2021: 5-8, Kocsis-Kopasz 2007: 27-28, Gyurgyák 1986: 61-65)
18. Melyek a fontosabb gazdasági integrációs mechanizmusok Polányi szerint? Hozzunk példákat rá! (Gyurgyák 1986: 65-67 + a 10. előadás 13. diája)
19. Melyek a gazdasági cselekvések társadalmi beágyazottságának aspektusai, típusai? (Szántó 1994, 141-145, pdf-ben: 1-4.)
20. Hogyan operacionalizálja Putnam a társadalmi tőkét? Melyek a fontosabb dimenziói? (Csizmadia 2002, pdf-ben 2-5.)
21. Mi a különbség az összekötő/összetartó (bonding) és az áthidaló (bridging) társadalmi tőke között (Orbán-Szántó 2005, 59-60.)
22. Milyen jóléti hátrányokkal járhat az (etnikai-nyelvi) diverzitás? (Csata 2019: 28-34)

Könyvészet

Acemoglu, D., & Robinson, J. A. (2013). Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. Budapest, HVG Kiadó Zrt. p. 34-53.

Ban, C. (2014). Dependenţă şi dezvoltare. Economia politică a capitalismului românesc, Editura Tact, Cluj‑Napoca, 2014. Pp. 213-253. (utolsó fejezet: Epilog) 

Csata, Zs. (2019). Az etnikai polarizáció és a jólét összefüggései Erdélyben. Regio, 27(3), 28-77.

Csata, Zs. (2020). Gazdaság. In. Bárdi, N., Fábián, G., Horváth, I., Kiss, T., Kiss, D., Csata, Z., … & Márton, J. (2020). Magyarok Romániában 1990-2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságról (Vol. 1). Kriterion. Pp. 169-201. 

Csizmadia E. (2002). recenzió Robert D. Putnam: Bowling Alone. The Collapse and Revival af American Community könyvéről. Szociológiai Szemle 2002/3. 183–193.

Gyurgyák J. (1986) Polányi Károly. A gazdaságelmélet vonzásában (1934-1964). In. Magyar Szociológiatörténeti Füzetek 2., 61-67.

Kocsis J. – Kopasz M. (2007) Gazdaság és Társadalom (részletek) In. Nagy, S. K. (ed). Szociológia Közgazdászoknak. Budapest: Typotex, 26-31.

Kornai, J. (2012). A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Pesti Kalligram Kft, Budapest. Pp. 255-261, 288-294, 313-318, 332-336. 

Murgescu, B. (2010). România și Europa. Acumularea decalajelor economice (1500-2010), Iași: Polirom. Pp. 465-481. 

Orbán, A., & Szántó, Z. (2005). Társadalmi tőke. Erdélyi társadalom, 3(2), 55.

Pasti, V. (2006). Mărirea si decăderea capitalistilor români.” In C. Zamfir and L. Stoica (szerk.) O nouă provocare: Dezvoltarea socială. Iaşi: Polirom. Pp. 71-89. illetve ennek magyar jegyzete 

Piketty, T. (2015). A tőke a 21. században. Kossuth kiadó, Budapest. Pp. 17-25, 31-39 

Smelser NJ. – Swedberg R. (1997). A gazdaság szociológiai szemléletmódja. In: Lengyel Gy. Szántó Z. (szerk), Gazdasági rendszerek és intézmények szociolόgiája, Budapest, Aula. p. 31 – 44.

Standing, G. (2012) Prekariátus. Lakosokból állampolgárok? In: Fordulat, 2012. No. 19. pp. 29-39 

Swedberg, R. (2021). The Classic Tradition in Economic Sociology. In Handbook of economic sociology for the 21st century. Springer, Cham. p. 3-17.

Szántó, Z. (1994). A gazdaság társadalmi beágyazottsága. Szociológiai Szemle, 3, 141-147.

Tismăneanu, V., Dobrincu, D., & Vasile, C. (Eds.). (2007). Raport final. București: Humanitas. Pp. 407-424, 442-446. 

Went, R. (2002). Globalizáció. Neoliberális feladatok, radikális válaszok. Budapest, Perfect Rt. Pp. 119-149 

Wilkinson, R. G., & Pickett, K. (2009). The spirit level: Why more equal societies almost always do better. Illetve ennek kivonata: Spiegel, T (2011) The Spirit Level: Why Equality is Better for Everyone

 A közvélemény szociológiája

1. Mi a közvélemény? Meghatározás, elemek. KV 14-16 oldal. 2 pont
2. A közvélemény alanyai az Almond féle modellben. A csoportok megnevezés, a modell tömör jellemzése. KV 19-20 oldal 2 pont
3. A közvélemény típusai Angelusz szerint. (A Táblázat). KV 32 oldal 2 pont
4. A közvélemény kialakulásának a folyamata I. A „tekercs-modell”. KV 35-40 oldal 2 pont
5. A közvélemény funkciói. Megnevezés. KV 41-43 oldal 1 pont
6. Az elhallgatás spirálja. Tömör bemutatás. KV 65-67 oldal 2 pont

KV: Péter László (2002) A közvélemény szociológiája. Csíkszereda: Alutus Könyvkiadó

 Szervezetszociológia

A szervezet céljai

1) A szervezet célja, funkciója (alapítói célok, tagsági célok, szervezeti célok, manifeszt és latens funkció, diszfunkció, funkciózavar, a cél fontossága)

2) A szervezeti filozófia (vízió, küldetés, értékrend)

A szervezet felépítése

3) A szervezet felépítése: Partridge-Gerber modell (területek, szintek és szerepkörök, feszültségek)

4) A szervezet felépítését befolyásoló tényezők (általánosan, illetve konkrétabban a méret, technológia, környezet)

5) A szervezeti felépítés és működés hibái (Parkinson törvénye, Peter-elv)

A szervezet vezetése

6) A vezetés feladatköre a szervezetben, a vezetés feladatai és szintjei.

7) A vezetői beállítódások és típusok, statikus és dinamikus modellek (Bales, Blake és Mutton, Blanchard)

8) A vezetési stílusok (a demokratikus, autoriter és ráhagyásos vezetési stílusok bemutatása, összehasonlítása)

9) Vezetéselméletek: tudományos irányítás és bürokrácia-elmélet mit köszönhetünk ezeknek az elméleteknek? Erősségek, kritikák.

Csoport és csapat

10) Csoport és csapat (meghatározások, csoportok típusai, különbségek)

11) A csapatok építése (csoportkohézió, szociometria, klikkek, bizalom, csoportnormák)

12) A csapatok eredményessége (Lencioni és Blanchard modelljei)

Csepeli György: A szervezkedő ember, Osiris Kiadó, 2001, 52-58, 64-71, 77-80

Szervezetszociológia előadás anyaga és jegyzete

A vizsga menete:

1. záróvizsga

A fenti témákban egy 4-6 kérdésből álló írásbeli vizsgára kerül sor.

1. A szakdolgozat védése szóbeli bemutatás formában történik.